... vége...

... mármint a hétvégénknek:-(((


Íme a 3 nap mozaikokban:

22.-e:

Márcsak egy pár óra, ééééééééééééés...:-))))

Képzeljétek, ma vagyunk 2 hónaposak:-) Milyen gyorsan telik az idő:-) És ezalatt a 2 hónap alatt mennyi mindenben volt részünk, milyen sok helyen jártunk már! Egy pasimmal sem utaztam ennyit, olyan jók ezek a közös (terápiás) programok:-) Voltunk Egerben, Bogácson, Ostoroson, Harsányban, Mályiban, Lillafüreden meg Bükkszentkereszten (ezeken a helyeken többször is), Miskolc-Tapolcán, Aggteleken, Rudabányán, Budapesten, Hollóházán, Bükkaranyoson és Kőkapun:-) Na, meg ahol átutaztunk:-) Mennyi emlék, mennyi jókedv, még leírni sem egyszerű:-) Ééééééés egy hét múlva már ilyenkor Erdélyben vagyunk:-) Szép az élet, salalalala:-)




25.-e:

Szóóóval szuperjó hétvégém volt, persze, MINDIG ez telik le a leghamarabb...
Pénteken beállított Janó nővére, Betti és egy barátja, a dumagyáros Gyuri, aki egy kétlábonjáró standupcomedy:-)
Szombaton kimentünk a Stúdióhoz terepet rendezni (7en, mint a gonoszok):-) Nagypapi úgy esett neki a bozótnak, mint Rambo a dzsungelnek, már el is terveztük, hogy valami hasonló iparágban kellene az Öreget hasznossá tenni:DDD
Este szalonnát sütöttünk, röhögcséltünk, majd erről jönnek képek hamarosan:-)
Tegnap ismét tereprendezés volt, elégettük Janóval a gazt, hát vagy 3 órán keresztül álltunk a tűz mellett, annyi volt:-) De egyre jobb végignézni a kerten:-)
És már csak egy párat kell aludni és nyomás Románia:-)))) Jujjj, de vááárjuk már:-)))


Rájöttem, hogy csak két használható képet készítettem szombat este. Szerintem majd elkérem Anyóspajtitól a többit, amit Neki egész biztos sikerült jobban elkészítenie:-)
(A képeken Janó és a nővére, Betti látható:-))) Éppen szalonnasütés után sziesztáztak, mikor összehoztam a fotót:-))



Úgy sajnálom, hogy nem csináltunk "ilyen volt, ilyen lett" fotókat a parasztházról, ahol a Stúdió lesz... hihetetlen már most a változás, pedig egy cigány putri sokkal tisztább lehet, mint ez a ház és a kert volt, mikor megvették Janóék. Olyan jó látni, ahogy egyik napról a másikra alakul. Kivágtunk minden vadszőlőt és egyéb, indákkal rendelkező csúfságot. Kiszedtünk egy csomó nádat, bokrot, gyomot. Nagyon kemény hetek elé nézünk, de olyan klassz utána este a vacsinál arról beszélgetni, mit is csináltunk aznap és mennyit tudtunk haladni vele.
Szinte nulla forintból fogjuk kihozni a dolgokat, olyan ügyes Janó és az Apuja. Nagyon büszke vagyok Rájuk!
Amit múlt héten fabrikált Manóka azt egy gyakorlott asztalos is megirigyelhetné. Szuperül néz ki, tényleg mérnöki pontossággal lett megalkotva.



Rólam is egy pár sort... nem vagyok jól. A gyógyszer, amit a betegségemre kaptam egy zombit csinál belőlem: álmos és folyton éhes vagyok, már vagy 2 kilót híztam, tegnap este csont nélkül belapátoltam egy nagy tányér sajtos-tejfölös spagettit a szombatról megmaradt sült szalonna darabjaival (jó, mondjuk melóztunk egy keveset a Stúdiónál, de én régebben egy ekkora adag kajától feldobtam volna a pacskert)... És még csak 8 napja szedem... és még 30 napig fogom...
Az útra nagyon készülök, és hazajött Nóri (Prana) barátnőm is, így Vele fogok még a héten talizni:-) Már nagyon várom:-)
Sajnos nem mondanak jó időt péntektől, és ami a legrosszabb: Erdélyben is esni fog... Valaki küldjön már nekünk jó időt:-)
Jani bácsi, a szervező azt mondta Anyumnak, hogy mi biztosan babával jövünk majd haza Romániából, merthogy ott mindenkire rájön a családalapíthatnék állítólag... Ő nem tudja, hogy nekem csak "mixelt babám" lehet már csak... rajtam már Erdély szépsége és minden varázsereje sem tud segíteni ilyen téren... no, mindegy, én "csak" a látványt fogom élvezni, meg annak a férfinak a társaságát, akit a világon legjobban szeretek:-)

Janómanóm annyira más, mint L. volt.
Ő a nyugalom, a tapasztalat és a jóság.
Reggel finoman felkeltettem, hogy megpusziljam, mielőtt elindulok munkába. Tudom, hogy megharagudna, ha nem tenném meg ezt, pedig milyen édesen aludt, sajnáltam felkelteni:-) (love)
Ölébe kapott és megcsókolt, majd mint egy hisztis kisgyerek elkezdett nyafizni, hogy ne menjek még, maradjak:-)
Ezek a pillanatok pótolhatatlanok. Mint ahogy pótolhatatlan az is, mikor gitáron / szitáron játszik nekem, vagy mikor összecsomagol úgy, hogy nyekkenni sem bírok és együtt nevetünk ezen:-)